Az elmúlt hetekben egymás után jelentik be a kínai gyárak, hogy emelik elégedetlenkedő munkásait bérét. Ennek egyik következménye az lehet, hogy drágulnak az eddig olcsó kínai termékek, drágábbak lesznek az elektronikai cikkek, amelyek többségét Kínában állítják elő. A másik tendencia, hogy Vietnamba települnek a gyárak.

Egyre többe kerül a nyugatii cégeknek Kínában gyártani, a gyárak sorra emelik az órabéreket, a helyi önkormányzatok a minimálbéreket. Ráadásul ha Kína engedi, hogy a jüant felértékeljék a dollárral szemben – ahogy ezt sok közgazdász várja –, jelentősen nőhet a gyárak fenntartásának költsége is.

A munkások fizetése Kínában amerikai és európai társaikhoz viszonyítva még mindig alacsony. Az átlagos órabér Kínában 75 cent. Közgazdászok szerint ez jelentősen növekedhet a következő időszakban, ami azt is jelenti, hogy drágább lesz a Kínában gyártott póló, számítógépes alkatrész és okostelefon. A Foxconn már jelezte, megrendelőihez (Apple, Sony, Dell, HP) fordul, hogy emelhesse az árakat.

A nyugati vállalatok már régóta sokkal, több mint két évtizede jóval kisebb költségekkel gyártják termékeiket Kínában, mint a nyugati országokban, mondta [1] Dong Tao, a Credit Suisse közgazdásza a New York Timesnak. Azt is hozzátette rögtön, hogy ennek a rendszernek most vége lehet.

Katonai szigor, kevés pénz

Az alapvető probléma, vagyis a kínai munkások fizetése legutóbb a Foxconn vállalat kapcsán került a hírekbe: a cégnél az idén 13 dolgozó kísérelt meg öngyilkosságot, tízen sikerrel.

A gyártósorok mellett dolgozók 31 ezer forintnyi jüant keresnek egy hónapban, ennyi a helyi minimálbér. Az alacsony fizetések miatt sokan vállalnak a heti negyven kötelező munkaórán felül túlórát is, amiért több pénz jár. A dolgozókra a termelési kvóták teljesítése miatt nagy nyomás nehezedik, a gyárakban katonai szigor uralkodik.

A vállalat a bírálatokra válaszul a múlt héten közölte, hogy július 1-jén harminc százalékkal megemeli az üzemi szakmunkások fizetését, ma azt is bejelentették, hogy október 1-jén további 66 százalékos béremelés lesz. Az új fizetés kétezer jüan lesz, ami körülbelül hetvenezer forint, az emelés nyolcszázezer munkást érint. Az indoklás szerint a munkások életkörülményeit szeretnék javítani.

Persze nem csak a Foxconn vállalatnál elégedetlenek a munkások. A múlt héten a japán autógyártó, a Honda adott [4] egyik gyárában 1900 munkásnak fizetésemelést. Tette mindezt azután, hogy a gyárban két hétre majdnem leállt a termelés.

A kínai kormányzat is reagált az elmúlt időszakban elszaporodó munkabeszüntetésekre, elégedetlenségre. A pekingi önkormányzat bejelentette, hogy húsz százalékkal, 960 jüannal (34 ezer forint) emelte [5] a minimálbért a városban. A lépést több városi önkormányzat követné.

Miért emelnek

Elemzők szerint a változások oka a kínai munkásság növekvő befolyása, illetve az, hogy a szárnyaló élelmiszer- és ingatlanárak csökkentették a vidéken élő munkavállalók vásárlóerejét. Egy hat-hét napot is dolgozó munkásnak a bére kétszáz dollár körül van.

Más okok is vannak. A pekingi béremelésnek oka lehet, hogy próbálják felpörgetni a hazai keresletet, hogy a gazdaság több lábon álljon, ne függjön annyira az olcsó termékek exportjától. A kormányzat azt reméli, hogy néhány exportorientált vállalat beruházása nyomán megindulhat az értékes termékek gyártása is. Harmadik oknak azt tartják a szakemberek, hogy a kormányzat nagyobb fizetésekkel megpróbálja kisebbíteni a gazdagok és szegények közötti szakadékot.

A gyárak pedig egyszerűen a munkásokat próbálják elcsábítani: egyre több helyen üti fel a fejét a Kínában szokatlan munkaerőhiány. A Foxconn vállalatnál például ötszázalékos volt a fluktuáció, ami azt jelenti, hogy a négyszázezer főt foglalkoztató sencseni gyárban havonta húszezer fő mond fel, akiket helyettesíteni kell.

A demográfiai változások miatt – „egy család, egy gyerek” politika – egyre kevesebb a fiatal munkás, már nem lehet azzal fenyegetni őket, hogy öten várnak a helyükre. Emiatt léphetnek fel bátrabban bérkövetelésekkel a szakszervezetek, magyarázza Marshall W. Meyer, a pennsylvaniai egyetem professzora. És ezek a demográfiai változások teszik meg azt, amit a gazdasági program nem tudott: emelik a kínai termékek árát.

A másik fontos kérdés a kínai pénznem erősödése. A kormányzat már régóta ígéri, hogy szabadabban hagyja az árfolyamot, de a gazdasági válság kitörésekor a dollárhoz rögzítették a jüan árfolyamát, hogy védjék az exportőröket. Ha a jüan erősödik a dollárral szemben, akkor az is drágítja az exportált termékeket.

Made in Vietnam

Olyan következményei is lehetnek a dráguló munkaerőnek, ami néhány éve még álmában sem jutott eszébe a kínai kormányzatnak. A gyárak a még olcsóbb munkaerőt keresve elhagyhatják [6] az országot. A fent említett Foxconn már 2007-ben megkezdte vietnami gyárának felépítését.

A HP-nek és a Dellnek laptopokat és asztali számítógépeket gyártó Compal Electronics már felépítette gyárát Vietnamban, de a termelést még nem kezdték meg. A termelés nyolcvan százaléka Kínában egyelőre folyik.

A TVC számítógépalkatrészeket gyárt a Dellnek és a Sonynak, illetve lapostévék képernyőit a Viziónak és a Philipsnek. Szerintük a gyárak áttelepítése Kínából Vietnamba globális trend. Kína szerencséjére néhányan még gondolkodnak a költözésen a Vietnamban és Indonéziában uralkodó bizonytalan politikai helyzet miatt.

Hosszabb távon azonban a Made in China feliratot az elektronikai cikkeken felválthatja a Made in Vietnam felirat.

Admin

2010.06.08.